|
|
|
2007-09-23 17:43:23, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
A Magyar Írószövetségre a következo években két fontos feladat vár: az
alkotók érdekvédelme, és hogy a közös gondok miatt hatékonyabban kellene
együttmuködnie a többi írószervezettel, illetve akár másoktól is tanulva,
vonzóbbá kellene válnia a tagság és az érdeklodok számára - állítja Vasy
Géza, aki az elmúlt kétszer három évben tagja volt a Magyar Írószövetség
elnökségének.
- Az elnökség tagjaként hogyan értékeli a legutóbbi tisztújítás óta eltelt
idoszakot?
- A Magyar Írószövetség helyzete sajnos - sok más kulturális és muvészeti
szervezethez hasonlóan - anyagilag egyre inkább ellehetetlenült az elmúlt
három évben. Egyetlen példa: a tavalyi éves támogatásunkat, ami egyébként
harmada volt a korábbinak, szinte az év utolsó napján kaptuk meg. Erre
persze a kormányzat azt mondja, hogy az ilyen szervezetek finanszírozása nem
feladata, ezt a különbözo alapítványoknak kell megoldania. Igen ám, de
például a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA) is egyre kevesebb pénzhez
jutottunk. Ilyen körülmények között pedig ma már nehéz egy társadalmi
szervezetet muködtetni.
- Társadalmi szervezet társadalmi munkában nem életképes?
- Amikor fiatal voltam, akkor még természetes volt a társadalmi munka, igaz,
akkor mindenkinek volt munkahelye és fizetése, amibol valahogy meg tudott
élni. Ma az Írószövetség tagjainak jelentos része a létminimumon vagy annál
is rosszabbul él, ilyen körülmények között pedig nem lehet csak a társadalmi
munkára építeni. Persze egy szakosztályt valameddig pénz nélkül is életben
lehet tartani, de ha valakit folyamatosan csak kudarc ér, akkor elobb-utóbb
feladja. Mert egy szakosztálynak az évad elején kellene legalább 300 ezer
forint, hogy tudjon tervezni és szervezni. Erre azonban évek óta nem volt
példa. Igaz, most úgy tunik, az NKA révén ebben lesz valami változás.
- Ezek alapján egy kívülállóban felvetodhet a kérdés: ha nincs pénze és
társadalmi munkában sem muködik, akkor egyáltalán szükség van az
Írószövetségre és a hasonló szervezetekre?
- Persze, felvetodhet ilyen kérdés, de akkor én is megkérdezem: szükség van
a magyar irodalomra? Erre pedig nem szakmai elfogódottságból kell azt
válaszolnom, hogy igen, az irodalom nélkülözhetetlen. Elsosorban az
anyanyelvünk miatt. Gondoljunk bele, hogy ma egyre több szakma angolul
kommunikál, egyre több fiatal magyar értelmiségi angolul beszél napközben.
Óriási jelentosége van annak, hogy évente legalább három szépirodalmi könyv
magyarul a kezükbe kerüljön, mert ha nincs irodalom, korcsosul az anyanyelv.
Hogy ez ne történhessen meg, irodalmi élet kell, az irodalmi élet
muködtetéséhez pedig létezniük kell irodalmi szervezeteknek. Mindegy, hogy
egy vagy tizenketto van belolük, létfontosságúak. Egyébként szerintem ahhoz,
hogy a magyar irodalmi élet jól muködjön, évente 3 milliárd forintra lenne
szükség. Ez elég lehetne könyvkiadásra, folyóiratokra, ösztöndíjakra,
programokra. Tudom, ennyi nincs, és kormányoktól függetlenül soha nem is
volt, holott például a hazai filmgyártásra vagy színházakra nagyságrendekkel
nagyobb összeg jut. Félreértés ne essék, nem sajnálom tolük, nem más
muvészeti ágtól akarok elvenni, csak fáj, hogy a kortárs magyar irodalom
számára ez csak álom, pedig a magyar kulturális örökség legnagyobb szeletét
mégis az irodalom adja.
- Ennyi pénz nem volt, nincs és valószínuleg nem is lesz, tehát a külso
körülményekben jelentos változás nem várható, miközben az Írószövetség
létjogosultsága vitathatatlan. Akkor hogyan tovább?
- Szerintem az elkövetkezo években az Írószövetségnek két fontos feladata
lesz. Egyrészt minden eronkkel törekedni kell az írószervezetek
kapcsolatának normalizálására, még akkor is, ha az elmérgesedés nem a Magyar
Írószövetségen múlott. Látható ugyanis, hogy a rossz körülmények minden
szervezetet egyformán sújtanak, ám ha közösen lépünk fel, ahogy tettük ezt
idén, eredményt érhetünk el. Az írószervezetek által képviselt tagok
érdekében kell folytatnunk az együttmuködést. A másik feladatunk pedig, hogy
többet kell adnunk, nyújtanunk tagjainknak. És vonzóbbá kellene válnunk a
fiatalok számára. Emlékszem, a hetvenes években, a székházban Fodor András
szervezésében rendszeresen mutatták be és értékelték fiatal költok köteteit.
Ezeken a rendezvényeken találkozhattak a fiatal alkotók, a kritikusok és a
barátaik, ami nagyon fontos volt. Tehát programok kellenek, olyanok, amelyek
a tagságnak fontosak, amelyek segítik oket. Azt hiszem, nem szégyen a jó
ötleteket mástól eltanulni, márpedig a JAK programjai, konferenciái, táborai
sikeresek és vonzzák az alkotókat.
- Komolyan gondolja, hogy van esély az írószervezetek közötti folyamatos
együttmuködésre?
- Három évig vezettem a Tokaji Írótábor kuratóriumát, amelyben minden
irodalmi szervezet képviselteti magát. Azt tapasztaltam, hogy kiválóan
együtt tudtunk dolgozni olyanokkal is, akik kiléptek az Írószövetségbol,
vagy bizonyos ügyekrol mást gondolnak. Tehát nem reménytelen. Személyes
példával élve: harmadikos gimnazista korom óta foglalkozom Nagy Lászlóval,
három könyvem jelent meg róla, ugyanakkor Pilinszky is mindig ott motoszkál
a fejemben, mert ha valaki jelentoset alkotott, az belopja magát az ember
gondolataiba. Tehát amikor tanítok, nem azt mondom, hogy Nagy László vagy
Pilinszky, hanem Nagy László és Pilinszky. Mert, ahogy Illyés Gyula mondta
egyszer, a Parnasszuson az írók és a költok azért ülnek kerek asztalnál,
mert ott nincs asztalfo. Tudomásul kell venni azt is, hogy nem lesz
mindenkibol József Attila, de egy nagyzenekarban sem csak a karmester és a
koncertmester a fontos, hanem a hatodik sorban ülo hegedus is, mert vele
lesz teljes a hangzás.
- Mi lehet a szerepe ebben az együttmuködésben a Magyar Írószövetségnek?
- Az Írószövetség 1945 júliusától a teljes magyarországi irodalmi életet
képviselte, 1990-tol, a határon túliak csatlakozásával pedig már a teljes
magyar irodalmat. A rendszerváltás idején Jókai Anna elnökként szorgalmazta,
hogy miközben számtalan irodalmi szervezet alakul, a Magyar Írószövetség
maradjon meg egyfajta ernyoszervezetnek, kamarának, érdekvédelmi
szövetségnek, így mindenféle esztétikai és ideológiai eloítélet nélkül
képviselhetett volna minden írót és irodalmárt. Ez sajnos akkor nem jött
létre, ma pedig mindez irreális elvárásnak tunik. Tudomásul kell tehát venni
a jelenlegi helyzetünket, és a legnagyobb taglétszámú írószövetségként így
kell keresnünk a lehetoségeinket.
- Miért fontos Önnek a Magyar Írószövetség?
- Elsos középiskolás voltam 1956-ban, mondhatom, valóban átéltem a
forradalmat, ami számomra meghatározó élmény volt. Talán emiatt is van az,
hogy azt gondolom, az irodalom és az Írószövetség szent dolog. 1975-ben, az
elso könyvem megjelenése után lettem a szervezet tagja, de a hetvenes évek
eleje óta részese vagyok a mindennapjainak. Nem szégyellem, hogy 1972 és
1977 között a szervezet KISZ-titkára is voltam, mert máig vállalható
dolgokat hoztunk létre: a Fiatal Írók József Attila Körét, amibol a JAK
lett, a Mozgó Világot, a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjat, az
olvasótábori mozgalmat. Részt vettem és veszek az Irodalmi Alap és az
Írószakszervezet munkájában is. Tudom, hogy az irodalom és az Írószövetség
nem mindenki számára szent ügy, de én úgy szocializálódtam, hogy szükség van
rájuk, mert - József Attilával szólva - az irodalom nélkül meggörbülne a
világ gyémánttengelye.
(A cikk megjelent a Magyar Írószövetségi Tájékoztató közgyulési
különszámában, 2007. szeptember 3-án)
Keretes:
Vasy Géza (65) irodalomtörténész, kritikus, 1969 és 2007 között az ELTE BTK
oktatója, a Magyar Írószövetség elnökségének tagja
Munkássága a XX. századi magyar irodalom népi ihletésu körében bontakozott
ki. Emellett a nemzedéktárs fiatal költok muveinek elemzését adta, több
antológiát szerkesztett új termésükbol. Monográfiát írt Sánta Ferencrol,
Nagy Lászlóról, Kormos Istvánról, kötetnyi tanulmányt Illyés Gyuláról,
Juhász Ferencrol, Csoóri Sándorról, a Kilencek költocsoportjáról.
Nagyszabású vállalkozása volt az 1945 utáni magyar irodalom alkotóit
bemutató és elemzo kétkötetes tanulmánygyujteménye.
Vasy Géza napjaink vezeto irodalomtörténészei közé tartozik, József Attila-
és Arany János-díjas, a Magyar Felsooktatásért Emlékplakett kitüntetettje.
Fobb muvei: Sánta Ferenc (1975); Fiatal magyar költok (társszerzo, szerk.,
1980) Pályák és muvek (1983); Csoóri Sándor: Brevárium (szerk., 1988);
Galgóczi Erzsébet-emlékkönyv (szerk., 1993); Nagy László-tanulmányok (1994);
Sors és irodalom (1995); Nagy László (1995); Irodalmi fogalmak kisszótára
(Bárdos Lászlóval, Szabó B. Istvánnal, 1996); Korok, stílusok, irányzatok az
európai irodalomban (1997); Illyés Gyula évszázada (1998); Az 1945 utáni
magyar irodalom alkotói I-II. (1998-2000); Nagy László (életrajz, 1999); A
nemzet rebellise (írások Csoóri Sándorról, 2000); Tárgyiasság és látomás
(2000); A Kilencek (2002); Kormos István (2002); Illyés Gyula (2002); Költoi
világok (2003); Századvégtol ezredvégig (2003); Szarvas-ének (2003); "Hol
zsarnokság van". Az ötvenes évek és a magyar irodalom (2005); Késomodern
prózaírók (2007), Tíz kortárs költo (2007); Klasszikusok és kortársak
(válogatott tanulmányok, 2007)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szocializálódtam, nagyságrendekkel, nélkülözhetetlen, írószövetségként, elfogódottságból, írószakszervezet, együttmuködésben, létjogosultsága, gyémánttengelye, csatlakozásával, normalizálására, együttmuködésre, alapítványoknak, lehetoségeinket, létfontosságúak, mindennapjainak, írószövetségnek, írószövetségbol, írószervezettel, ellehetetlenült, felsooktatásért, szervezeteknek, rendszerváltás, muködtetéséhez, támogatásunkat, nagyzenekarban, írószervezetek, szakosztálynak, írószövetségre, finanszírozása, találkozhattak, rendezvényeken, képviselhetett, körülményekben, együttmuködnie, együttmuködést, következo években, közös gondok, többi írószervezettel, érdeklodok számára, elmúlt kétszer, elnökség tagjaként, legutóbbi tisztújítás, tavalyi éves, ilyen szervezetek, különbözo alapítványoknak, társadalmi munka, létminimumon vagy, szakosztályt valameddig, évad elején, kívülállóban felvetodhet, hasonló szervezetekre, Vasy Géza, Magyar Írószövetségre, Magyar Írószövetség, Nemzeti Kulturális Alaptól, Fodor András, Tokaji Írótábor, Nagy Lászlóval, Nagy László, Illyés Gyula, József Attila, Magyar Írószövetségnek, Jókai Anna, Fiatal Írók József Attila Körét, Mozgó Világot, Móricz Zsigmond, Irodalmi Alap, József Attilával, Magyar Írószövetségi Tájékoztató, ELTE BTK, Sánta Ferencrol, Nagy Lászlóról, Kormos Istvánról, Illyés Gyuláról, Juhász Ferencrol, Csoóri Sándorról, József Attila-, Arany János-díjas, Magyar Felsooktatásért Emlékplakett, Sánta Ferenc, Csoóri Sándor, Galgóczi Erzsébet-emlékkönyv, Nagy László-tanulmányok, Bárdos Lászlóval, Szabó, Kormos István,
|
|
|
|
|
|
| következo években, közös gondok, többi írószervezettel, érdeklodok számára, elmúlt kétszer, elnökség tagjaként, legutóbbi tisztújítás, tavalyi éves, ilyen szervezetek, különbözo alapítványoknak, társadalmi munka, létminimumon vagy, szakosztályt valameddig, évad elején, kívülállóban felvetodhet, hasonló szervezetekre, magyar irodalomra, irodalom nélkülözhetetlen, kezükbe kerüljön, irodalmi élet, vagy tizenketto, magyar irodalmi, hazai filmgyártásra, kortárs magyar, magyar kulturális, irodalom adja, elkövetkezo években, rossz körülmények, írószervezetek által, másik feladatunk, hetvenes években, székházban Fodor, rendezvényeken találkozhattak, fiatal alkotók, tagságnak fontosak, írószervezetek közötti, belopja magát, költok azért, hatodik sorban, szerepe ebben, teljes magyarországi, határon túliak, rendszerváltás idején, jelenlegi helyzetünket, legnagyobb taglétszámú, szervezet tagja, hetvenes évek, szervezet KISZ-titkára, irodalom nélkül, cikk megjelent, nemzedéktárs fiatal, 1945 utáni, ötvenes évek, magyar irodalom, szocializálódtam, nagyságrendekkel, nélkülözhetetlen, írószövetségként, elfogódottságból, írószakszervezet, együttmuködésben, létjogosultsága, gyémánttengelye, csatlakozásával, normalizálására, együttmuködésre, alapítványoknak, lehetoségeinket, létfontosságúak, mindennapjainak, írószövetségnek, írószövetségbol, írószervezettel, ellehetetlenült, felsooktatásért, szervezeteknek, rendszerváltás, muködtetéséhez, támogatásunkat, nagyzenekarban, írószervezetek, szakosztálynak, írószövetségre, finanszírozása, találkozhattak, rendezvényeken, képviselhetett, körülményekben, együttmuködnie, együttmuködést, írószövetségen, könyvkiadásra, koncertmester, kitüntetettje, ösztöndíjakra, szervezetekre, vitathatatlan, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1870
- e Hét: 7378
- e Hónap: 15982
- e Év: 51923
|
|
|
Offline
